Új tulaj, régi tulaj – aztán vissza minden – második rész
Új tulaj: Ahogy előző cikkemben írtam, most még lehetőségünk van a tulajdonjog visszaállítására, ha valaki esetleg szerződéskötés után meggondolja magát. Jövő évben viszont ez a megoldás már csak februárig lesz kivitelezhető.
A tény azonban felvetett számomra egy igen lényeges kérdést, melyről pár szóban érdemes talán beszélni.
Amikor egy ingatlan adásvételi szerződés elkészül, természetesen a felek között megtörténik a pénzmozgás. Nem bonyolult, az új tulajdonos a réginek kifizeti az ingatlan vételárát, melyet a szerződésben lerögzítettek. Ekkor azonban – mint azt nyilván mindenki jól tudja – az állam felé vagyonszerzési illeték megfizetésére is kötelezik az ingatlan megvásárlóját. Most arról nem beszélek, hogy mely esetekben mentesülhetünk alóla, erre több előző cikkemben, illetve nemrégiben megjelent könyveimben részletesen kitértem.
Alap esetben tehát vagyonszerzési illetéket fizetünk az államnak, amikor ingatlant vásárolunk. Amikor viszont – előző és mostani cikkem témáját folytatva – a felek mégis visszaállítanák az eredeti állapotot, tehát meggondolják magukat, ezzel az illetékkel mi a helyzet? Hiszen aki a vagyonszerzésekor megfizette a neki kirótt illetéket és most az eredeti ingatlan nyilvántartási állapot lesz visszaállítva, akkor ő gyakorlatilag nem is tett szert vagyonra.
Mi lesz a kifizetett vagyonszerzési illetékkel?
Utána néztem tehát ennek a kérdésnek. A vonatkozó törvényben azt találtam, hogy jelen pillanatban – ha elállás, felmondás történik közös megegyezéssel, akkor lehetőséget biztosítanak arra, hogy a korábban megfizetett illetéket visszakapjuk az államtól.
Ami még fontos, hogy nem kapunk semmilyen büntetést, ha felbontjuk a korábban megkötött szerződést. Az állam nyomon követi a nyilvántartást és ha az eredeti helyzet visszaáll, akkor a korábban kifizetett vagyonszerzési illeték visszakerül a befizető számlájára.
Ez van most, de mi lesz jövőre?
Új tulaj: Jövőre (2023) már nem teszi lehetővé törvény, hogy „pik-pak” visszaállítsák az eredeti állapotot, ha meggondolják magukat a felek. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, arra van szükség, hogy a feleknek egy jogerős bírósági végzés, vagy egy közigazgatási határozat legyen a kezükben – ami valljuk be, nem kis tortúra után valósulhat csak meg.
Ennek tükrében tényleg érdemes lesz jövő februártól legalább is, alaposan átgondolni, kire, mit és hogyan ruházunk át, ha saját tulajdonunkról van szó.
Mészáros Ferenc
ingatlan és eszköz szakértő