Itt az iskola – jöhet az albérlet?
Albérlet: Mi a helyzet a világban, mi a helyzet itthon?
Itt van újra az iskolakezdés, egy új tanév. Minden tanköteles gyermek megkezdi a következő évét az iskolában, ám azok a fiatalok is nagy számban tanulnak, akik túl vannak már az érettségin. Ők felsőfokú intézményekben okosodnak tovább, ami vagy egy egyetem, vagy egy főiskola.
Természetesen egyetem és főiskola nincsen minden városban, a legnagyobb számú felsőfokú oktatási intézmény Budapesten található. Így ebben az időszakban rengeteg fiatal kényszerül a fővárosban lakni, ha itt tanul és nem lakik kellően közel ahhoz, hogy naponta ingázzon otthona és az iskola között.
Amennyiben nincsen hozzátartozója, ismerőse, rokona, akinél megszállhatna, akkor albérletbe kényszerül. Vagy egyedül, de sokkal inkább jellemző, hogy barátokkal, iskolatársakkal bérelnek közösen otthont az iskola idejére. Természetesen ennek nem csak szociális szempontból van előnye, hanem anyagi téren is. Hiszen egy budapesti albérletet kifizetni, nem kis anyagi terhet ró egy átlagos családra. Így jobban jár a gyermek, (de legfőképp a szülők) ha lakótárs után néz. Nézzük is meg, mi a helyzet bérleti díj terén ma Magyarországon úgy Budapesten mint vidéken?
Mit taksál egy albérlet itthon?
Budapesten egy garzon lakás – mely egyébként a diákok által nagyon népszerű – bérleti díja havonta nem kevesebb, mint 120-130 ezer forint. Ez nyilván egy átlagos lakásra értendő, tehát „semmi extra”, maximum a régió szabhat némi emelést, vagy csökkentést az árra. A kétszobás lakások már borsosabb áron bérelhetők, havonta megközelítik a kettőszázezer forintot is, de találhatunk 180 ezer forintért is bérleményt, ha ügyesek vagyunk.
Vidéken egy hasonló paraméterekkel rendelkező kis garzonért nem kérnek többet, mint a pesti bérlemények fele, tehát nagyjából hetvenezer forintot. Egy kétszobás, átlagosnak mondható albérletért vidéken havonta 100 és 150 ezer forintot kérnek. Természetesen megszokott és elengedhetetlen a legalább két havi kaució letétele is.
Az árak egyébként – ha átlagot nézünk – épp úgy vonatkoznak az egyetemi városokra, mint mondjuk egy olyan helységre, ahol nincsenek felsőoktatási intézmények.
Mi a helyzet a külföldi bérleményekkel?
Nos, akkor van nagyobb baj, ha egy fiatal nem Magyarországon kívánja tovább folytatni a tanulmányait, hanem egy külföldi egyetemet választ a továbbtanuláshoz. Ugyanis a magyarországi árakhoz képest elég nagy a különbség albérlet terén.
Anglia, ahogy én látom a legdrágább, de ez már látható volt a korábbi években is. Egy teljesen átlagos lakás havi bérleti díja Londonban – ráadásul nem is a központi részen, hanem a külvárosban – már több, mint hatszázezer forintnak megfelelő Euro. A belváros még húzósabb, ott már meghaladja a nyolcszázötvenezer forintot is a havonta fizetendő bérlet, ha átszámoljuk. Ezek a bérlemények egy hálószobával rendelkeznek, plusz egy nappali helyiség.
Bécsben egy – a központtól távol eső – albérlet havonta körülbelül kettőszázezer forintról indul, de a kétszobás lakások ennél jóval drágábbak. Nem beszélve a központi ingatlanokról, ahol már négyszázezer forintnak megfelelő összeget kell fizetniük az ott tanulni vágyó fiataloknak.
Mészáros Ferenc
ingatlan és eszköz szakértő
